c s a k s e m m i: november 2014

2014. november 5., szerda

Happy Days eddig

Az elmúlt időszakban Chicagóban dolgoztam a Theatre Y és Visky András közös meghívásának eleget téve. Samuel Beckett Szép Napok című darabját vittük színre. A feladat nem volt kicsi, mert a Theatre Y annyira független kis társulat (egy a chicagói 200+-ból), hogy a terükön kívül semmijük nincsen, és ebben a kontextusban a mi tervünk - az, hogy a darab helyszínéül egy digitális szeméttelep szolgáljon - kifejezetten ambiciózus tervnek tűnt. Ráadásul nekem első színházi munkám... A rendelkezésre álló idő, az önkéntesekből álló csapat és a technikai feltételek olyan munkatempót szabtak, hogy nem igazán tudtam turistáskodni a városban, inkább csak munka-útjaim voltak a Downtown-ban, főleg a lakhelyem és a színháztér között pattogtam, 10-12 órás munkanapokkal. (Próbáltam a Facebookon napi szinten hírekkel szolgálni, ha valaki nagyon rákattan a témára, itt visszakereshető a munkafolyamat mely magában foglalta a következőket: díszlettervezés, díszletépítés, videókészítés, videóvágás, hang és zenekészítés, összes grafikai munka és egyes bonyolult kellék elkészítése ;)))
De megérte a fáradalmakat, úgy néz ki, hogy a darab megállja a helyét, egy díjra is jelölték, reményeink szerint nemzetközi fesztiválokra is meghívást kap.

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, egy külön performance-ot is készítettünk Melissa Lorrainnel és Andrással, melyet kétszer is előadtunk. Ez a színmű szövegén alapult, de élő, improvizatív zenével előadva, mely kontextusban én Jackie Triste-ként generáltam a hangot, és András lemezeket karcolgatott a lemezjátszójával, Melissa meg énekelt, beszélt, motyogott, ordított vagy sírt. Erről kritikai is született:
http://depauliaonline.com/artslife/2014/10/12/improvising-samuel-beckett-from-almost-nothing/

A díszlet elkészülése, ahogy a darab többi része is, utolsó percben történt, szükségünk lett volna még egy hétre, hogy rendesen meglegyünk minden részlettel. Ezért a preview week, és az utolsó simítások-week egybe esett, én még kelléket építettem péntek délután, és alig tudtam befejezni a press opening-re. A technika sok esetben cserben hagyott, volt amikor a hang, máskor meg a kép nem működött, szerencsére a preview week utolsó napján már végig lehetett nézni a darabot minden gigszer nélkül.

Pár kép a munkafolyamatról: