2012. december 14., péntek

R.I.Public

Elkészült ez év utolsó munkája, speciel erre az eseményre.
A fenti képek bizonyítják, hogy ez a munka létezik, de ha látni akarjátok, el kell menni a Stúdió Galériába, még Karácsony előtt.

(A munka adatai: edition of 10, két méretben: 5 darab A3-as, 5 darab A4-es
A saját kezűleg készített, kivágott stencilek: egyszer közterületen már használva voltak.
Mindegyikhez csatolva van egy urbánus tájkép melyen fellelhető a stencil is.
Minden darabra egy matrica van ragasztva, mely a munka adatait és egy felhívást
tartalmaz.)


Hasznos 
és olcsó 
műtárgyat 
vegyetek!
 


Mi a bambuszkötözők

A többesszám azért van, mert többen dolgoztunk ezen a nagy kihívásnak bizonyuló installáción. Kerekes Gáborral és Fazekas Jánossal segítettünk egy német művésznek hogy létre tudja hozni ezt a munkáját.
Knut Eckstein berlini művész a Göethe Institut meghívására érkezett kies városunkba, hogy elkövesse az intézet épületének homlokzatán végigkúszó építményt, "Bizonytalan Terep" címmel. Az elején banálisnak és semmitmondónak, fancy design-őrületnek tűnő munkáról fokozatosan derült ki számomra, hogy egy kritikai alkotás. Az építészet kritikáján túl egy sokrétű kísérlet is egyben, mely meghekkeli az aktuális elképzeléseket az alternatív építészetről és a bambuszról térségünkben elterjedt berögzüléseket is.
Az építkezés sok kihívást rejtett magában, nehéz és veszélyes helyzetek is kialakultak, amikor súlyosan megijedtünk, hogy 120 kiló bambusz lezuhanva akár embert is ölhet ;))
Szóval nem volt unalmas munka. 
Mostantól kezdve bambuszkötözésben eléggé jó vagyok.

Ha tehetitek battyogjatok el a Ráday utca végére, az installáció fent lesz február közepéig, őt követi Sugár János alkotása.
(A fotók még a munkafolyamat egy részét rögzítették, a végleges forma sokkal másabb, ezért is el kell hogy menjetek a helyszínre.)

 

2012. november 12., hétfő

Világosan itt áll! – News From The Future

Szombaton nyílt a Világosan Itt Áll! című kiállítás az ICA-D-ben, melyen Szentesi Csabával közösen elkövetett News From The Future című installációnk is szerepel.
Ebben a postban főleg a saját installációnkat fogom bemutatni, de kitérek pár egyéb dologra is.
Azt meg kell jegyeznem, hogy ez a kiállítás bizonyítja az FKSE erejét és jelentőségét a közép-európai térségben. Ezen felül a helyi viszonyokra is képes komolyan reflektálni: több munka és akció érzékenyen reagál az ICA-D mostani helyzetére, illetve a kurrens kultúrpolitikai retorikára. Roskó Gábor megnyitószövege frenetikus volt.
A kiállítás nagyon változatos, gazdag, és ami engem ezen felül meglepett, az a sok performance, akció és kollaboratív felvetések, melyek formát kaptak az eat-arttól kezdve a hangos zenélésen át a strucc-likőrös pókfociig. Tehát izgalmas szombat esténk volt a még működő intézmény tereiben. A helyi közönség nagy számban képviseltette magát, aktívan részt vett az eseményekben, zárásig a termek és a kávézó élettel teli. Számomra meglepő pezsgést és érdeklődést tapasztaltam Dunaújvárosban a kortárs művészet és hasonló megmozdulások iránt. Ezt a dolgot a helyi politika nem támogatja, hozzájárulva így a helyi közösség bomlasztásához, szétzihálásához.
Erre reflektál az enema nagyon direkt munkája, mely egy emlékhelyet alakít ki az intézmény előtt. A megszüntetendő intézményt gyászolva a látogatók mécseseket gyújtottak. Nagyon furcsa hangulat alakult ki egy rövid időre az emlékhely előtt, az emberek hallgatagon álltak, méltóságteljesen és lassan haladt a sor.
Leguggolsz, felveszed a mécsest, pár lépés, megint leguggolsz, meggyújtod a mécsest, majd elhelyezed. Nem is tudod, hogy meddig maradj ott, és gondolataidat kinek is címezzed. Tanácstalanság, kilátástalanság, de ezzel együtt az összetartozás élménye, az hogy minimum ennyit meg kell tenni, hogy a város lássa: ez a hely fontos.
Az emlékhely nagyon jól működött a News From The Future installációval, mely egy „jövőbeli” pillanatot mutat meg, amikor az elhagyatott épületbe egy hajléktalan költözik, és a túlélését segítendő alakítja ki maga körül a hátrahagyott gyűjtemény darabjaiból a teret.
Az installációhoz 1989-2010 között készült 32 munkát használtunk, melyek között helyi művészek, a 90-es évek magyar sztárjai, a nagyon fiatal generáció tagjai és a nemzetközileg elismert nevek is szerepelnek.

A sok esemény közül csak egy SexyÁllat afterparty-t tudtam rögzíteni.
Ezt azért osztom meg, hogy jöjjön meg a kedvünk és reménységgel nézzünk a jövőbe, harcoljunk, és tegyünk meg mindent annak érdekében a létező jó dolgok tovább működhessenek.

2012. november 8., csütörtök

Saját magával határos ország

A képeket apám készítette ma este Marosvásárhelyen, az UAP Galériában, ugyanis volt ott egy megnyitó (:the 2 collections), melyen egy régi munkánk is szerepelt. Azért a többesszám, mert többen készítettük ezt a szép darabot még 2005-ben.
A kiállítás munkáit két szervezet minigyűjteménye szolgálta, és hogy így benne vagyunk a gyűjteményekkel való munkában (Szentesi Csabival), gondoltam megosztom veletek ezt az örömöm. 
A munka adekvát használata itt is nagyon megy ;))